Mezei pocok (Microtus arvalis) | Jegyei: testhossza 9-12,5 cm, farokhossza 3-4,5 cm, tmege 14-50, tbbnyire kb. 20 g. Bundja a szrksbarntl a srgig vltozik, flkagylja belsõ oldaln rvid, sûrûn nõtt szõrszlak vannak. Eurpa jellemzõ s leggyakoribb pocokfaja. A hasonl fajoktl csak klnleges blyegek, pl. a fogak rgfellete (zomnchurkok) alapjn lehet elklnteni.
lõhelye: nylt terletek, szntk, rtek. Eurpban szltben elterjedt, a hegyekben 2000 m-ig hatol.
letmdja: a mezei pocok nyughatatlan, mozgkony llat, elsõsorban jjel tevkenykedik, de nappal is ltni. Jratai tbbnyire kzvetlenl a felszn, havazs esetn a h alatt vezetnek.
Tpllka: hajtsok, gykerek, magvak, kultrnvnyek, gabonaszemek csri.
Szaporodsa: a mezei pocok gyorsan s hihetetlen mdon elszaporodhat. A nõstny 3 heti vemhessg utn vente akr htszer 4-12 klykt vet. A kicsinyek csupaszon s vakon, fld alatti fszekben szletnek. Anyjuk 2 htig szoptatja õket, a harmadik hten mr nllak s ivarrettek. A tlszaporods kedvezõ vekben kora tavasztl ksõ õszig, azokon a vidkeken, ahol enyhe a tl, egsz vben tarthat. Ha a sok esõ s a nedves, hûvs idõjrs nem puszttja el a fiatalokat a fszekben, a gradci minden 3-4. vben megismtlõdhet. Ilyenkor mindentt ltni a pockokat, a nagy llomnysûrûsg idejn tbbet tartzkodnak a felsznen. Br termszetes ellensgei, mint a rka, a hermelin, a menyt, az egerszlyv, a vrs vrcse s a baglyok sokat elpuszttanak kzlk, szaporodsuk annyira gyors, hogy ezzel a ragadozk nem tudnak lpst tartani. Helyenknt, klnsen a szntk szeglyein s az utak mentn teljesen lergjk a gyepet, de a gradci ksõbb magtl sszeomlik. Az igen nagy egyedsûrûsg a mezei pockoknl stresszhatst vlt ki, amely szaporodsukat is kedvezõtlenl befolysolja. Adrenalinszintjk ugrsszerûen megnõ. Tbbet tartzkodnak a felsznen, territriumaik rszben megszûnnek, beteges viselkedsvltozsok lpnek fel, amelyek egyttesen a tlszaporods gyors, szinte robbansszerû sszeomlshoz vezetnek. |