K�z�p- �s Kelet-Eur�pa. gyakori fajnak sz�m�t. Haz�nkban k�z�ns�ges, Nyugat-Eur�p�ban �llom�nya nagyon megritkult. N�metorsz�gba ez�rt "export�lunk" h�rcs�g�ket. Els�sorban az alf�ldeken, mez�gazdas�gilag m�velt ter�leteken fordul el�.

Megjelen�se

A h�rcs�g z�m�k test� r�gcs�l�. Testhossza 24-28 cm, amelyb�l a farok 3-6 cm. Testt�mege 200-350 gramm k�z�tt mozog. Feje vil�gosbarna, s�t�tebb s�rg�s �s feh�r s�vokkal. H�ta s�rg�sbarna, hasa fekete. N�ha el�fordulhatnak fekete vagy feh�r p�ld�nyok is.

�letm�dja

A h�rcs�g alkonyatkor �s �jszaka akt�v. T�lszaporod�sa idej�n azonban nappal is megfigyelhet�. �jjel t�pl�l�kgy�jt�s k�zben �ri�si ter�leteket j�r be. Eg�sz ny�ron gy�jt�get, egy �regebb h�mnek ak�r 3–5 �l�skamr�ja is lehet, melyeket t�lire megt�lt.

A h�mek �s a n�st�nyek k�l�n, mag�nyosan �lnek, �nmaguk �ltal k�sz�tett f�ld alatti j�ratokban. Csak a p�rz�si id�ben viselik el egym�s k�zels�g�t. A p�rz�si id�n k�v�l kol�ni�kban �lnek, lak�helyeik k�zel vannak egym�shoz. Territ�rium�t mirigyv�lad�k�val jel�li meg. A kotor�k messzire el�gaz�, ak�r 6-8 m�ter hossz� is lehet. A j�ratoknak t�bb kij�rata �s f�gg�leges v�szkij�rata (azaz "v�szbej�rata") van. Ezek seg�ts�g�vel a h�rcs�g vesz�ly eset�n pillanatok alatt elb�jhat. Az alag�trendszerben k�l�nf�le kamr�k vannak: b�lelt h�l�kamra, �l�skamra �s "latrina". A h�rcs�g rendk�v�l tiszta �llat, a latrin�t t�len haszn�lja, amikor �r�teni se megy ki a j�ratb�l. Ha megtelik, f�lddel fedi be.

A h�rcs�gnek sz�mos ellens�ge van. Kedvelt t�pl�l�ka a nagyobb ragadoz� madaraknak, p�ld�ul a parlagi sasnak vagy a baglyoknak. Sok h�rcs�g�t zs�km�nyol a g�r�ny �s a r�ka is. A g�r�ny m�g a j�rataiba is k�vetni tudja. Mez�gazdas�gi k�rt�tele miatt az ember irtja.

A h�rcs�g rendk�v�l agressz�v �llat. M�g a n�la nagyobb test� �llatokkal is vakmer�en szembesz�ll. Ha megt�madj�k, h�ts� l�baira �ll, "felf�jja mag�t", fogait csikorgatja �s csattogtatja.

A h�rcs�g okt�ber v�g�t�l m�rciusig t�li �lmot alszik, ezalatt t�bbsz�r fel�bred �s a felhalmozott k�szletekb�l t�pl�lkozik. Ezt az id�szakot 1,5–2 m�ter m�lyen l�v�, f�ld alatti j�rataiban t�lti. A vack�t puha n�v�nyi sz�rakkal anyagokkal gondosan kib�leli. Id�nk�nt fel�bred, hogy egyen a felrakt�rozott gabonamagvakb�l �s haszn�lja az erre a c�lra fenntartott �r�t�helyet.

T�pl�l�k�t els�sorban z�ld n�v�nyi r�szek, gabonamagvak �s gy�m�lcs�k alkotj�k. Emellett �llati eredet� t�pl�l�kot is fogyaszt, megeszi a rovarokat, giliszt�kat �s csig�kat is. A mez�gazdas�gi ter�leteken nagy k�rokat okoz. Az �lelmet pofazacsk�j�ba gy�jti, �s rakt�raiba viszi. Pofazacsk�ib�l mells� l�baival gy�m�sz�li ki az eles�get. F�ld alatti rakt�raiban hatalmas mennyis�g�, ak�r 15 kg magot is felhamozhat t�lire.

Szaporod�sa

Ha az id�j�r�si viszonyok kedvez�ek, a h�rcs�g �vente k�tszer-h�romszor is szaporodhat. A szaporod�si id�szak �prilist�l augusztusig tart. Egy-egy n�st�ny 20 napos vemhess�g ut�n 5-12 k�lyk�t hoz a vil�gra. A kicsik csupaszon �s vakon sz�letnek. Testt�meg�k 7-8 g. El�g gyorsan fejl�dnek, test�ket m�r p�r naposan selymes pihesz�r bor�tja. Szem�k 2 hetes korukban ny�lik ki. 3 hetes korukra �n�ll�an t�pl�lkoznak. 4 hetes korukra teljesen �n�ll�ak, �s elhagyj�k anyjuk f�szk�t. Ivar�retts�g�ket 3 h�naposan �rik el.