H�zi Patk�ny:

El�fordul�sa

Eredeti elterjed�si ter�lete India, de szinte a vil�g minden r�sz�re behurcolt�k. Az ember k�zvetlen k�zel�ben �l. Kedveli a magt�rakat, padl�sokat �s a meleg helyeket. Ahol jelent�sebb v�ndorpatk�ny popul�ci� tal�lhat�, ott megritkul ez a faj.

Megjelen�s

Testhossza 120-200 mm hossz�, farka r�videbb a test�n�l, l�bai, f�lei �s orra kicsi �s r�zsasz�n.

�letm�d

Mindenev� is mondhatjuk, de ink�bb magokat �s m�s n�v�nyi term�nyeket eszik. Feh�rj�re is sz�ks�ge van, kisebb rovarokat, bogarakat is elfogyaszt.

Szaporod�sa

Kev�sb� szapora, mint rokona, a v�ndorpatk�ny, �vente csak k�t szaporod�si id�szaka van. De van olyan �v, amikor 4 alkalommal is k�lykezhet. Az �tlagos alom 3-10 k�ly�k, de m�r 23 ut�dra is volt p�lda. Az �jsz�l�ttek teljesen tehetetlenek, sz�rtelenek, a szem�k csukott, siketek. A kis patk�nyoknak 10 nap m�lva kezd kin�ni a sz�r�k, a szem�k pedig a r�k�vetkez� h�tre kiny�lik. Ezut�n m�r elhagyogatj�k a f�szket, �s 21-23 napos korukban m�r el is v�laszthat�k anyjukt�l. A h�mekn�l nagyobb az ivarny�l�s �s a v�gb�lny�l�s k�z�tti t�vols�g, mint a n�st�nyekn�l. A herezacsk�k csak az ivar�rett h�mekn�l v�lnak l�that�v�. A patk�nyok 8 hetes korukban v�lnak ivar�rett�. A patk�nyok pete�r�si ciklusa csak 5 nap.

�rdekess�gek

A h�zi patk�ny okosabb, mint a v�ndorpatk�ny. Kiv�ncsi �s kedves, j�t�kos term�szet�. Mivel szeret ember k�zel�ben �lni, �s bolh�sabb a v�ndorpatk�nyn�l, j�rv�ny�gyi szempontb�l vesz�lyesebb.

Rendk�v�l tal�l�kony, alkalmazkod� �llatfaj.

�ltal�ban haj�kon utazik, de manaps�g m�r rep�l�g�pen is tal�ltak bel�le. A Columbia �rsikl� egyik �tja alkalm�val hat patk�nyt is mag�val sz�ll�tott.