Kanadai V�r�sm�kus:

T�rt�nete

Kanad�ban �s Alaszk�ban �shonos, de el�fordul n�h�ny m�s USA-�llamban is, els�sorban a Szikl�s-hegys�g t�rs�g�ben.

Le�r�sa

Teljes hossza 25-38 cm k�z�tt v�ltozhat, ebb�l a test 16-23, a farok 9-16 cm lehet. S�lya 15-25 dkg. A nemek azonos sz�nezet�ek, sz�n�k fel�l rozsdabarn�t�l sz�rk�s-v�r�sig terjedhet, oldaluk vil�gosabb �rnyalat�, hasuk feh�r.

Beszerz�se

�llatkeresked�sekben nem gyakori. Hobbi-m�kustart�kt�l �rdemes beszerezni, ezzel kapcsolatos b�vebb inform�ci� a forr�soldalon tal�lhat�.

Az �llat hely�nek kialak�t�sa

Egy r�gi h�romr�szes szekr�nyb�l alak�tottam ki a ketrecet, melynek alapter�lete 2x0,6 m, magass�ga pedig 2 m. A r�szek egy becs�sztathat� lappal elv�laszthat�k egym�st�l, ez nagyban megk�nny�ti a m�kuslak takar�t�s�t. Az �llatok a m�kuskereket rendk�v�li m�don szeretik, rengeteget futnak. Roppant �gyess�ggel ugranak bele a ker�kbe m�g akkor is, amikor a m�sik m�r teljes sebess�gre felp�rgette azt.

Etet�s-itat�s

A kanadai v�r�sm�kus idej�nek h�romnegyed r�sz�t �lelemkeres�ssel, ev�ssel �s rakt�roz�ssal t�lti. T�pl�l�k�nak 90%-a feny�- �s egy�b magokb�l, r�gyekb�l, vir�gokb�l, valamint gomb�kb�l �ll.

Az �llat f� eles�ge tov�bb� a mogyor�, a di�, a hibiszkusz term�se, az amerikai mogyor�, valamint a napraforg�. Sok gy�m�lcs�t - f�leg alm�t �s sz�l�t - kapnak. Id�nk�nt csirkecsontot, lisztkukacot, sz�piacsontot is fogyasztanak.

Gondoz�s

Nappali �llatok, hajnalban �s k�s� d�lut�n a legakt�vabbak. Gyakran a holdvil�gos �jszak�kon is tev�kenyek. A term�szetben 7-8, fogs�gban 12 �vig is �lnek.

Szapor�t�s

A n�st�ny k�s� t�len egyetlen napig p�rz�k�pes. Csak erre az id�re engedi be a ter�let�re a h�meket. A p�rz�st heves udvarl�s, kerget�z�s el�zi meg. A vemhess�g 35-40 napig tart. Az �jsz�l�ttek kb. 7 cm hossz�ak. Egy alomban 1-7 k�ly�k sz�letik febru�r-m�rciusban.

Latin n�v: Tamiasciurus hudsonicus
Angol elnevez�s: American red squirrel
N�met elnevez�s: Roth�rnchen