Vastagfark egr (Pachyuromys Lat.)
A versenyegerek utols nemt a duzzadtfark egerek alkotjk, melyeknek egy-egy faja ismeretes szak-, illetleg Dl-Afrikbl. Mr klsleg is knnyen felismerhetk egszen sajtsgos, gyren szrs s ezrt hsvrsbe jtsz, megvastagodott, kolbszalak farkukrl. De koponyjuknak is van egy feltn blyege, nevezetesen az, hogy dobcsontjuk risi mdon megduzzadt, gy, hogy az htrafel tlnylik a btyknylvnyokon.
Dupras duzzadtfark egere (Pachyuromys duprasi Lat.)
Duzzadtfark egr (Pachyuromys duprasi Lat.).
A duzzadtfark egerek, az szakafrikai kpviselje, nha elevenen is eljut Eurpba. A berlini llatkert els pldnyait Werner Ferenctl a jeles bcsi zoolgustl s a hllk kivl ismerjtl kapta, aki a Libiai-sivatagbl hozta magval az llatokat. Heck ezeket rja rluk („Ill. Ztg.”, 1906): „Szrkssrga, selyempuhasg, szrruhjukkal s nagyszem fejkkel valban nagyon takaros teremtsek. Hasonlak az ismert ugregerekhez, amelyek szintn az szakafrikai sivatagok laki. Legklnsebb szervk jellemz nevket ad farkuk… Egszen olyan, mintha valaki rlpett s ennek kvetkeztben megdagadt volna”. A farok sajtsgos alakja gy jn ltre, hogy zsr halmozdik fel benne. Hogy a farkban zsr halmozdik fel, nem is olyan ritka jelensg az emlsk vilgban, elg, ha pldul az ismert zsrosfark juhra utalunk. A hatalmasan megnvekedett dobcsontrl termszetesen azt lehetne fltenni, hogy tlfejlettsge valamelyes kapcsolatban van a szraz steppe- s sivatagvidken val lettel.” letmdjukrl egybknt Smith A. adatai alapjn azt beszlik, hogy jjeli, kborl termszet llatok, fldalatti lakst snak maguknak s rovarokbl tpllkoznak. Az utbbi dolog nem tlsgosan ritka dolog a rgcslk sorban (v. . pl. a mi pirk egernket). A przs alkalmval val szerelmi harcjtkairl, egyms klcsns flkeressrl, egyms ell val meneklskrl, harapdldsokrl, „cskoldzsukrl”, a fiatalok vilgrajttrl s fejldsrl Lataste fntebb emltett, sajtsgos knyvben rszletes fljegyzseket tallunk.
A msik duzzadtfark egrfaj (P. auricularis Smith), mint mr megemltettk, Dl-Afrikban honos. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
